1. Jam

zenéjét szerezte: René Moore, Bruce Swedien, Michael Jackson és Teddy Riley
ének és dalszöveg: Michael Jackson
producer: Michael Jackson, Teddy Riley és Bruce Swedien
szóló és háttérvokál: Michael Jackson
rap: Heavy D

A “Jam” tökéletesen reprezentatív nyitánya a Dangerousnek. Merész, vészjósló és feltáró, egy átmeneti pont a karrierjében (a kezdőhang, vagyis az összetörő üveg hangja megfelelően jelzi ezt az átalakulást). A Bad hajdani, Quincy Jones-al készített filmes fantáziáinak ideje lejárt; helyette ez most valami elszántabb, valami, ami még inkább igazodik az utcai stílushoz, de még mindig hű marad Michael Jackson esszenciájához.

Pattogó dalszövege, és csípős társadalmi megjegyzései miatt, néhányan azt mondták a “Jam”-re, hogy James Brown X generációs változata. Ala Light, a Rolling Stone kritikusa úgy jellemezte a dalt, hogy “egy súlyos, örvénylő [Teddy] Riley felvétel, amelyet a fúvósok és finom, karcoló effektek hajtanak, beleértve Riley kedvencének, Heavy D-nek a gyors rapjét. Bár először úgy hangzik, mint egy egyszerű, funky zenei mű, Jackson hangja olyan kétségbeesetten ég bele minden mondatba, hogy mélyebb vizsgálódásra ösztönöz minket”.

Valóban, a felvétel erőteljes, ritmikus feszültségével és sürgető vokáljával, Jackson mély belső nyugtalanságról énekel (“zűrzavarok, ellentmondások”) (“confusions, contradictions”) és egy világról, amely az apokalipszis küszöbén áll. “Meg kell találnom a békét, mert/ Senki sem hagy élni”, énekli. “Hamis próféták siránkoznak végzetről/ Hogy mik a lehetőségek” (“I have to find my peace ’cause/ No one seems to let me be/ False prophets cry of doom/ What are the possibilities”). Az olyan dalszövegekben, mint ez, kapcsolat húzódik a személyes félelmei és szorongásai, valamint a között a szélesebb körű társadalmi helyzet között, hogy becsapják őket. Jackson szerint a világ tele van olyan képmutatással, kizsákmányolással, kapzsisággal és manipulációval, amin nem tud segíteni, de kíváncsi rá, mi lesz a [világ] sorsa (beleértve a sajátját is). “Engem meghatároz/ A rendszer”, ismeri be. “Ne szóljatok hozzám/ Ne üvöltsetek és ne kiáltsatok” (“I’m conditioned by/ The system/ “Don’t talk to me/ Don’t scream and shout”). Ez az a fajta szorongás és önvizsgálat, amit könnyebben veszünk egy olyan zenekartól, mint a Nirvana vagy a Radiohead. Azonban Jackson meggyőzően idézi fel ezt az állapotot.

A “Jam” egy korai változatát Bruce Swedien mutatta meg Jacksonnak, aki René Moore-ral dolgozott a felvételen az albuma számára. “Már kísérleteztünk a régi, de rendkívül nagy energiájú dob és ritmus sávok ismétlődő szakaszával (loop)“, emlékszik vissza Swedien. “Az volt az ötletünk, hogy vesszük ezeknek a régies dob előadásoknak a fantasztikus hangulatát, majd új, nagyon modern hangokkal rétegezzük azokat a párhuzamos felvételeken, hogy korszerűvé tegyük a groove szonikus értékét”. Swedien és Moore dolgozott rajta egy ideje, mielőtt Michael meghallgatta. “Abszolút imádta a koncepciót!”, emlékszik vissza Swedien. Úgy döntöttek, hogy Michaelnek adják a felvételt, aki a későbbiekben Teddy Riley-val dolgozta ki és írta meg hozzá a dalszöveget.

A “Jam” szociálisan a legérzékenyebb és pszichológiailag a legnyíltabb Jackson felvétellé vált a Thriller nyitánya, vagyis a “Wanna Be Startin’ Somethin'” óta. A hangszín mostanra még sötétebb, Jackson még komorabb. Sokatmondó iróniával szórja a közhelyeket (“A világnak össze kell fognia”, “Majd megoldjuk”) (“The world must get together”, “We’ll work it out”). A valóság, amit érzékel még lehangolóbb. “A világ állandóan változik, átrendezve az álláspontokat” (“The world keeps changing, rearranging minds”), jegyzi meg mielőtt felteszi a kérdést, “Meg tudjuk különböztetni a jót a rossztól?” (“Do we know right from wrong”). Úgy tűnik, hogy a család, a politika és a vallás mind becsapják és kétségek közt hagyják. “Meg kell találni[a] a békét” (“find [his] peace”), de belefáradt mások előírásaiba. “Ne prédikáljatok nekem/ Ne üvöltsetek és ne kiáltsatok” (“Don’t you preach to me/ Don’t scream and shout”).

A refrénben azonban Jackson talál némi reményt és elszántságot, rugalmasan jelenti ki, “Nem nagy dolog számomra” (“It ain’t too much for me”). Ha létezik megváltás az énekes számára, akkor az végső soron a zene maga. A jammelés¹ jelenti az ideiglenes menekülési utat a sokszor fojtogató világból. Az elmélyülést jelenti egy kreatív közösségben, lehetőséget teremtve rá, hogy a zene valahogy “megoldja” (“work it out”).

(Copyright by Joseph Vogel, from Man in the Music: The Creative Life and Work of Michael Jackson)

¹ jammelés (jamming, jam session): Egyfajta zenei folyamat, amikor a zenészek improvizálnak, különösebb felkészülés, vagy előre meghatározott szabályok nélkül. A jammelés alapja lehet egy meglévő dal, vagy egy javasolt akkordmenet, amelyet aztán átalakítanak, de lehet teljesen improvizatív is. Gyakran használják arra a zenészek (próbán, vagy akár koncerten is), hogy új anyagot dolgozzanak ki, vagy megtalálják a megfelelő elrendezéseket, vagy egyszerűen csak az együttzenélés öröme céljából kísérleteznek (“örömzenélés”). forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Jam_session

Privát otthoni felvételek – Jam (magyar felirattal):
Michael a Jam rövidfilm készítéséről mesél, amelyben Michael Jordan is szerepel. A film forgatása közben Jordan kosarazni tanította MJ-t, MJ pedig megtáncoltatta Jordant. Michael olyan felvételeket is mutat, amelyek nem kerültek bele a rövidfilmbe. 🙂